Féltem ettől a hétvégétől… Hiszen 4 napos és én most maradtam egyedül. Próbáltam kikapcsolódni, de valahogy nem éreztem még a helyem…
Címke: önismeret
A vonat csendesen zakatol. Elhaladnak mellettünk városok, épületek, emberek, életek. A hosszú hétvégi pihenés a fülkében is elhatalmasodott…
Lehet, hogy ott már régóta vár minket a boldogság, de lehet, hogy ezer pillanat múlva visszatérünk és beérjük magunkat a sikerekkel, a boldogsággal…
Mindenkinek kell segítség, szükségünk van rá. Nem csak másoktól, magunktól is. Minden célhoz, ami felé életünkben elindulunk, olyan hajtóerő kell…
Megfelelni, mosolyogni, mindig higgadtnak maradni. Reggel a futópadon kocogni, feszesen harisnyába bújni. Kreatív ötletekkel előállni, a főnök előtt brillírozni. A kollégákkal jóba lenni, névnapokat nem…
Azt hiszem a napfényt legelőszöris magunkban kell megtalálnunk. Szemünk csillanásában, szánk mosolyában, tetteink csodájában…