Nah mesélj, én hogyan pirulok? (2.)

Dani életében kitavaszodott. Odabenn, a szívében és kinn, a budai hegy fáinak levelei között is. Pattantak a rügyek, csicseregtek a madarak és Dani minden reggel Sári párnára omló hajszálai mellett élvezte a meleg, aranyló napsütést. Fél év telt el azóta, hogy találkoztak a kávézóban és együtt mentek haza. Azóta Sári odaköltözött Danihoz, felmondta a saját albérletét és vasárnap esténként fürge ujjakkal készítette el Dani kedvenc melegszendvicsét. Dani szerint senki nem csinálja ennyire finomra. Minden alkalommal, amikor végzett, az ölébe húzta Sárit és a nyakát puszilgatta édesen, ami után Sári többször is a konyhapult tetején kötött ki sikítva a gyönyörtől, miközben fenekét a száraz kenyérmorzsák bizsergették.

Fél év telt el azóta, hogy újrakezdték az életüket. Akkor este Sári csendes beletörődéssel viselte, hogy Dani nem beszél Eszterről. Viszont ahogy teltek a napok, valahogy mégis elő-előkerült az a buli… Beszéltek róla csendesen, beszéltek róla sértődötten, beszéltek róla áldozatként és beszéltek róla megbékélve a ténnyel. Persze, kiabáltak is. Amikor Sári mégis úgy gondolta, hogy azt az egy éjszakát nem tudja megbocsátani Daninak, nem tud vele együtt élni, együtt lenni, lefeküdni mellé esténként. Küzdöttek napról napra, hogy visszaszerezzék a régi, szerelmes érzést. A nyugalmat, az erkélyajtón beszökő csendes, délutáni békét. Végül karácsonyra úgy érezték, már nem kell többet róla beszélni. Sári megbocsátott Daninak, Dani megbocsátott saját magának és Eszterre is csak úgy gondolt, mintha soha nem ismerte volna. Azóta nem is találkoztak, soha nem látta egyetlen buliban sem.

A nyugodt, dolgos hétköznapok visszatértek a pár életébe. Bár nem terveztek eljegyzést, esküvőt, kisbabákat, hiszen a seb még friss volt. Hiába nyugodtak le a kedélyek kettejük között, elég elhatározásnak tűnt az, hogy Sári odaköltözött Budára. Egyszerre volt furcsa és nagyon jó, hogy Dani minden reggel Sárit láthatta maga mellett. Próbálták a kimaradt fél évet bepótolni, minden élményt elmesélni, amit külön éltek át. Sári rettentően sajnálta, hogy Dani nem ment el vele a nővére esküvőjére, hiszen tudta, hogy mennyire imád táncolni és senki nem volt ott, hogy úgy pörgesse meg őt, ahogyan Dani. Ilyenkor a szoknyája egyfolytában pörgött, szőke haja az arca körül lobogott és a nevetése egészen az égig ért. Dani egyszerűen imádta ezt. Sajnálta, hogy nem lehetett ott. Tervezgették az idei nyaralást, ami ugyancsak tavalyi terv volt. Skóciába szerettek volna menni. Elveszni az ezer szín között a hegyoldalakon és összebújva ücsörögni, hallgatni a csendet egy skót vár tövében. Talán idén végre el tudnak menni. Dani pedig kiszakadt Ákos mellől, az edzőteremből és teljesen rápörgött a futásra és a bringázásra, így mindenképpen tervbe vették, hogy körbetekerik a Balatont. Akár egy hétvége alatt. Persze, ahhoz Sárinak is fel kellett zárkóznia, egészen karácsonyig még bringája sem volt.

Élték boldog életüket és valahogy ők sem hitték el, hogy mindez a boldog buborék újra az övék. Valahogy a barátok, Sári rokonai sem akarták elhinni, hogy ennyire felszabadítóan szerelmesek. Újra… Azok után, ami történt. De ők nem hagyták magukat, nem magyarázkodtak, hiszen ami kettejükkel történt nap, mint nap, az a vibráló, önfeledt érzés, csak az övék volt. Nem engedtek a rossz megjegyzéseknek és ez így volt jó. Szerintük így volt helyes. Legalábbis egy darabig.

 

Dani beütemezett programja minden vasárnap délután a futás volt. Délelőtt későn keltek, Sári, vagy Dani szüleinél ebédeltek és hamar elindultak, hogy a délutánt már mindenki a saját terve szerint tölthesse. Dani kiment a szigetre és egy, két, vagy három kört is lenyomott. Majd felszállt a villamosra és hazarobogott, ahol a Sári által elkészített melegszendvicsek várták. Nem is fürdött le, Sárit annyira beindította Dani régi focimezének fülledt és izzadt elegye. Alig várta, hogy a fiú megegye a szendvicset. Sokszor nem is ette meg… csak felpakolta Sárit a konyhapultra.

Ebben a ritmusban teltek a hónapok és már június első napjaiban jártak, amikor egy vasárnap délután Sári szüleitől hazafelé, az autópálya felett beborult az ég. Mindketten elszontyolodtak, mert Sári eltervezte, hogy a teraszon készíti elő a másnapi előadása anyagát, Dani pedig szokás szerint futni indult volna. Mire pestre értek, már ömlött az eső. Hazamentek, Sári a hűtőbe tette a nagymamától kapott zserbószeleteket és eszébe jutott, hogy letöltöttek egy sorozatot hónapokkal ezelőtt, ami azóta is arra vár, hogy elkezdjék. A monitor elé vackolták magukat egy tál popcornnal és nézni kezdték a sorozatot. Természetesen, Sári szokás szerint, úgy negyed órával a kezdés után elaludt. Halkan szuszogott Dani kockás ingjének puha és illatos menedékébe bújva. A fiú csak arra lett figyelmes, hogy valahogy Sári feje elnehezedett a vállán. Nézte, ahogy békésen alszik, a szuszogásától játékosan hajladoztak a mellkasán a szőke hajszálak. Békés volt és természetes, ahogy ott aludt Dani feje mellett, miközben odakinn tisztult az idő és egyre kevesebb esőcsepp ragadt a nagy terasz ajtajának üvegére. Eltelt háromnegyed óra és mire az első résznek vége lett, Sári felkelt, pirosan, kócosan és odakinn szerencsére kiderült az égbolt. Sári rövidnadrágot húzott és a teraszra indult, laptoppal a kezében. Dani felkapta a mezt, egy futógatyát, magához vett egy palack vizet, a bérletét és egy kis aprópénzt.

Az eső után felbolydult a város, az emberek délutáni sétájukat töltötték a szabadban. A madarak hangosan csiviteltek a Margit-szigeten, háttérzenét szerezve ezzel a fővárosi népnek. Dani kiegyensúlyozottan és felfrissülten hagyta maga mögött a kilométereket, és arra gondolt, hogy most először talán a négy kör is menni fog neki.

Miközben Dani a futópályán izzadt, Sári diáról diára pötyögte otthon elődása prezentációját. Majd hirtelen megcsörrent a telefonja. A barátnője síró hangon hívta fel, hogy baj van… Szerinte Gyuri, a főnöke, akinek már két éve a szeretője, sosem fogja otthagyni a feleségét. Sári először nem vette komolyan, hiszen már ezerszer próbálta lebeszélni Nikit Gyuriról. De hát a szerelem…

  • És most komolyan azt akarod, hogy utazzak ki Budaörsre, mert összezuhantál? Egy ilyen ember miatt?
  • Akkor odamegyek én.
  • Ne, Dani nem is tud az egészről. Még nem meséltem el neki, mert azt hittem, vége lesz.
  • Akkor nem. Akkor valahol ott a közelben.
  • Figyelj, van egy kis kocsma úgy négy, öt megállóra tőlünk. Találkozzunk ott, a villamosmegállóban.
  • Jó, indulok. Most. És köszönöm.
  • Nincs mit. Siess. És szólj, ha a közelben vagy, akkor én is elindulok. – adta az instrukciót

Sári, miközben Niki a telefon másik végén szipogott és fújta az orrát. Majd újra elmerült a prezentációban és csak később, a telefon csörgése zökkentette ki a munkából. Gyorsan felkapott egy pulcsit, egy ernyőt és már indult is.

Dani közben végzett a futással, sikerült négy kört lefutnia és irtó büszke volt magára. Elsétált a villamos megállójába és a Dunát bámulva várta, hogy megérkezzen a szerelvény. Pár perc múlva hangos robajjal érkezett a villamos, megállt előtte és ahogy Dani felszállt volna, Ákosba ütközött. Jó pár hete találkoztak utoljára, így nagyon örült neki. Leálltak beszélgetni a megállóban és a délután lassan elcsendesedett körülöttük. A nap utolsó sugaraival világította körbe a nagyváros látképét. Hosszú percek múlva Ákos javasolta, hogy üljenek be valahová, ha már így összetalálkoztak.

  • De nézz már rám, izzadt vagyok és büdös. Most nyomtam le 20 kilométert. Hova tudunk beülni, ahol elviselik ezt a szagot? – nevetett Dani dicsfényben úszva saját teljesítményétől.
  • Leszarom, érteed? Nehogymá’ ne lehessen egy sört meginni valami lebujba izzadtan. Miért? Meló után az építőmunkások nem így néznek ki, szerinted? Tökfej…
  • Jól van, akkor menjünk. Van itt valami kis kocsma két megállóra. Egy sör belefér.
  • Ez a beszéd! De szólj haza Sárinak, nehogy megint én legyek a hibás…

Dani komoran bámult Ákos arcába, eszébe jutottak a veszekedések, amibe még a végén Ákos is belekeveredett. De úgy gondolta, inkább nem szól Sárinak, egy sör még beleférhet az időbe.

Leszálltak a villamosról, majd bementek a kocsmába. Leültek, kikérték a sört, de ahogy Dani légzése teljesen egyenletessé vált a nagy futás után, elkezdte idegesíteni, ahogy az izzadtság, a kosz és az eső utáni párás levegő minden porcikáján megtelepedett. Kezdte zavarban érezni magát és gondolta, bemegy a mosdóba egy kicsit lemosakodni. A kocsma hátsó részén lévő ajtó felé tartott, de hirtelen, mivel csak egy ajtó volt, nem tudta eldönteni, hogy az a férfi, vagy a női mosdó. Visszament a pulthoz, megkérdezte, de a pultos csaj megnyugtatta, hogy menjen be nyugodtan a zöld ajtón, csak egy mosdó van.

  • Egy mosdó? – kérdezte Dani.
  • Igen, a férfi és a női mosdó is a zöld ajtó mögött található. Menj csak be! – válaszolt értetlenkedve a csaj.

Dani kissé sértődötten, a pultos reakciója miatt fogta magát, és berontott a mosdóba. Jobb és bal oldalon wc ajtók nyíltak, míg szembe egy nagy tükör volt és a mosdókagyló, ami előtt egy nő állt. Enyhén a csap fölé hajolva mosta a kezét. Dani meglátta, ledermedt és lelassítva a hirtelen mozdulatot bezárta maga mögött az ajtót. Ahogy a nő lehajolt, Dani nem látott mást, csak a seggét. És ez az a segg volt… Eszteré. Dani torkába gombócok gyűltek, homlokáról legördült egy izzadtságcsepp. Eszter felnézett és a tükörben meglátta Danit. Lassan elzárta a csapot, megfordult, Danihoz lépett és lenyalta az arcán elindult izzadtságcseppeket. Daninak nem kellett több, ahogyan Eszter hozzáért a nyelvével, a futás okozta endorfinlöket után egy pillanatig sem tudott uralkodni magán. Megfogta a lány csípőjét, a falhoz tapasztotta testét és próbált minél gyorsabban megszabadulni minden köztük lévő ruhadarabtól, hogy égő vágyát csillapíthassa. Nem telt bele két perc és Dani a falat és Esztert döngölve jutott el a csúcsra, miközben a csaj meztelen, a felgyűrt szoknya alatt szabadon maradt seggét tartotta a két tenyerében.

Sári közben leszállt a villamosról, megölelte zokogó barátnőjét és próbált vele a hely felé haladni, hogy közben senki ne nézze őket idiótának. Merthogy Niki torkaszakadtából bömbölt, mint egy kisgyerek és az elsírt szavakból Sári valahogy kivette a sztori lényegét. Gyuriéknál megfogant a harmadik gyerek és most már biztos benne, hogy elhagyja Nikit. Micsoda elhatározás… Sári beterelte Nikit a kocsmába, a legtávolabbi asztalhoz ültette a bejárattól, majd kért egy vodkát a pultos csajtól. Illetve egy teát magának. Ahogy ott ültek percekig és Niki egymás után pusztította el a zsebkendőket bánata felett értetlenül állva, Sárinak leküzdhetetlen vágya támadt, hogy mosdóba menjen. Otthon annyira belemerült a munkába, hogy amikor Niki hívta, csak gyorsan felpattant és elindult. Elfelejtett pisilni, vagy belenézni a tükörbe, hogy vállalható-e a sminkje és a frizurája. Nikit rábízta a harmadik vodkás pohárra és a mosdóba indult.

A zöld ajtóhoz közelítve furcsállotta, hogy csak egy mosdó van, de gondolta, hogy gyors lesz és mindegy, hogy az a férfi, vagy a női. Nem hagyhatta Nikit sokáig egyedül. Lassan nyitott be, mert nem akart dolgukat végző férfiakra bukkanni, de elégedetten konstatálta, hogy ez a női mosdó. Belépett, az ajtó bezárult mögötte és az, amit látott, százszor rosszabb volt annál, mint amit előtte elképzelt…

Dani Eszter nyakába bújva élvezte a szex utolsó pillanatait. Sáriban megfagyott a vér, Eszter pedig rémülten ellökte magától Danit és lehúzta a derekáig felcsúszott szoknyáját. Dani félmeztelenül állt Sári előtt, teljesen sokkos állapotban, miközben a szextől, a szégyentől és a meglepetéstől levegőt sem kapott.

Ott álltak szemtől szembe egymással, a magyarázkodástól egymást kímélve, hiszen a jelenet egyértelműen tudtára adta Sárinak, hogy mi történt. Rövid másodpercek teltek el, Sári szemeibe könnyek gyűltek, Daninak pedig a szégyentől vált vérvörössé az arca. A szakálla és a mélybarna, szomorú szemei közé egyszerre gyűlt a megaláztatás, a szomorúság, a bűntudat érzése. És tudta, hogy vége… Hogy elbaszta… Hogy az életéből most már örökké hiányozni fog az az egy dolog.

Sári.

A napsütés.

A fény.

Az élet.

(2017. május 27.)

fotó: google

Az első részt ITT tudjátok elolvasni!

Mentés

Mentés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.