Gasztronómia

Szombat délelőtt kezembe fogtam kosaram és kisétáltam a piacra. Úgy éreztem, hogy egy átlagos szombati nap lesz, de aztán megláttam és beleszerettem… Hívogatóan nézett rám az összes többi közül. A kezembe vettem, érett, kemény és csábítóan varázslatosnak éreztem az illatát. Tökéletes! A kosaramba tettem a többi zöldség közé.

Lépteim a henteshez vezettek, aki szakértő mozdulatokkal készítette elő kérésemre a húst. Már éreztem ízét a számban. Az őstermelői piacon a hölgy beleszagolt az általam kiválasztott friss gyümölcs illatába. A mozdulatba belelassul a pillanat, s nekem a boldogságtól már apró pillangók futkosnak a gyomromban. Lassan járok, nézelődöm, kiválasztom a tökéleteset a katonásan, színek szerint különválogatott termékek közül. Gyűlnek a hozzávalók, telik a fonott kosár, miközben utolsót nyújtózik idejéből a reggel.

A frissen beszerzett portékával hazafelé irányítom lépteimet. A telített, színes, szagos kosártól a gyönyör futkos a hátamon.

Otthon röpke percek alatt telik meg a piros pöttyös fazék. Forr a víz, lassan gőzölög az illat. Kezeim közül kigurulnak a zöldségkarikák. A hentes terméke, mint régi szerelmesem kitartóan engedi, hogy megannyi fűszert a húsába masszírozzak. Majd megelégedve kiterül a tepsiben, közel 200fokra felhevítve.

Az illat megtelepszik az egész lakásban, ingerelve az összes ízlelőbimbót, ami eddig csendes magányában szombati pihenőjét töltötte. A piacon lángra lobbant szerelem illatos zamata most minden mással varázslatként fonódik össze. Összeérnek ízek, színek, fűszerek és szaftok. Hátulról valaki átölel, beleszusszan nyakamba, s én fakanállal nyújtok kóstolót a kíváncsi szájacska felé.

Órák elteltével, amikor már kiürült a teljes kosár, elpárolgott a nyersesség, elszállt az összes gőz, aranybarna a hús, krémes az öntet és minden tökéletes egységet alkot a tányéron…

Amikor már mellettem elakadt szavakkal falatoznak, én is hátradőlök…

Amikor már érzem az orromban, a számban, összes érzékemmel…

Akkor már tudom, hogy ami reggel történt nem csak múló pillanat volt. Mert most, mindezek után, hogy elcsábított, engedte, hogy magamévá tegyem, kedvem szerint formáljam és feldolgozzam, illatával ingerelt, ízével pedig gyönyört okozott… Most már érzem és tudom, hogy igaz szerelembe estem.

(2015.)

fotó: google

Mentés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.